|
Az 5. LECKÉHEZ - LEVELEK
|
Alejandro Massari, argentín művész
érdekes technikával készít ékszereket. A természetben található
leveleket vonja be több réteg ezüsttel vagy arannyal, különleges
kémiai módszerrel.
Forrás:
http://www.folkart.com/massari/
|
|
Kerítéskapu falevél mintákkal, melyek teljesen
élethűek, mintha valóban ott tekergőzne egy növény a rácsokon,
egészen beleolvad környezetébe, és használaton kívülinek tűnik.
Forrás:
http://www.decorativeiron.com.au/gallery/
|
Claude Monet (1840-1926) francia festő, a szintén francia Boudin tanítványaként ismerkedett meg a plein-air festészeti irányzattal. Lényege, hogy a szabadban, az állandóan változó természetes fényjáték ellenére megragadtak egy pillanatot. Manet, Pissaro és Degas mellett tagja volt annak a festőcsoportnak, mely a hatvanas években kifejlesztette az impresszionizmust. A kilencvenes években a természet pillanatnyiságának és változékonyságának bemutatását képsorozatokkal érte el. (Roueni katedrális, Londoni parlament, Szénaboglyák). Élete vége felé a Giverny-ben lévő házának kertjében található tavat és benne a tavirózsákat festette le számos képen.
Az impresszionizmus a modern művészet első jelentős forradalma
volt, amely magát az érzéki benyomást, az impressziót rögzítette. Az impresszionisták
elsősorban a fény festői voltak, az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan
adott pillanatban látták, ez az élmény vezette az ecsetjüket. Technikájuk
sajátja, hogy apró színfoltokat festettek egymás mellé, melyek csak megfelelő
távolságból érik el a megfelelő színhatást.
Tekintsük meg Monet két természet ihlette festményét:
Water Lilies (Vízililiomok) 1908 |
Iris (Íriszek) 1914-17 |
A képek forrása:
http://www.kahlil.org/monetgallery.html
http://www.artquotes.net/masters/monet-paintings.htm
Vincent van Gogh (eredeti nevén: Vincent Willem van Gogh, Groot-Zundert, Hollandia, 1853. március 30. - Auvers-sur-Oise, Franciaország, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja. (A posztimpresszionizmus nem egységes stílus, a XIX. század utolsó két évtizedének és a XX. század elejének többféle irányzata sorolható e gyűjtőfogalomba.)
Van Gogh 1880-tól szentelte magát teljesen a festészetnek. Hágában (Hollandia) élve eleinte a bányászok, majd a parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónusú (= árnyalatú) képeken.
1886-ban Párizsba költözött, később pedig Arles-ba, ahol a dél-franciaországi fény és a színek teljesen magukkal ragadták. 1887-ben és az ezt követő években alkotta meg remekműveit, alig néhány év alatt. Műtermében a falat rövidesen elborították a képek: önarcképek, csendéletek, tájképek. Sorsának talán legtragikusabb eleme, hogy e remekművekből egész életében csak egyet tudott eladni.
Élete alkonyán úrrá lett rajta elmebetegsége, melyről a kutatók azóta sem tudják megállapítani, milyen betegség volt pontosan. Miután egyik fülét egy borotvával levágta, több elmegyógyintézetben és szanatóriumban megfordult. Bár többször nyilvánították gyógyultnak, újra és újra súlyos idegrohamot kapott, és ismét kórházba került. Utolsó 150 festményét szanatóriumokban festette, ezek a képek már egy meggyötört ember magányát és szomorúságát fejezik ki. 1890. július 29.-én öngyilkos lett.
Alábbi képei a dél-franciaországi vidámságot és életkedvet,
illetve szomorúságot tükrözik. Van Gogh ebben a korszakában szívesen rajzolt,
festett a természetről, virágokról képeket.
Chestnut Tree in Blossom (Virágzó gesztenyefa) 1887
|
Dead Leaf and Pod (Száraz levél és borsóhüvely) 1890
|
A képek forrása:
http://www.expo-vangogh.com/
http://www.vggallery.com/drawings/p_1611.htm
Van Gogh-ról az alábbi oldalakon olvashatsz:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vincent_van_Gogh
http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=1262
http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/modern/vangogh.htm
Angol nyelvű oldalak sok képpel:
http://www.vangoghgallery.com/
http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/gogh/
http://en.wikipedia.org/wiki/Vincent_van_Gogh
http://www.vggallery.com/
http://www.artchive.com/artchive/V/vangogh.html
|